február 21, 2017

Broken paths (magyar)

nem tudom kit illet a dicséret
nem tudom kit illet a dicséret


A régen beígért Broken Paths fordítás. Őszintén, angolul jobban bejön ( itt olvasható ), de végül is így sem rossz. Bár a személyes névmásokkal való játék így egy kicsit odaveszett, amit felettébb sajnálok... De így legalább elérhető a fic olyanok számára is, akik nem tudnak (annyira) angolul. Szóval, nevezzük eredettörténetnek, nem teljesen az..., de itt van magyarul a Törött utak.







Наталья Романова, Natalia Romanova.

Azért van itt, hogy kiképezzék. Nem jó semmi másra. Csak ölni tud. Senki nem veszi észre a nőket. Tökéletes lesz a munkára.
Pont, mint mindenki más.
28-an vannak. Csak egy a sok közül. Nem különleges. Ha valamelyik lány legyőzi őt, semmivé válik. Senkit nem fog érdekelni.
Szóval éber marad, keményen edz, és sorra győzi le a többi lányt. Ha legyőzte mindegyiket, tökéletes lesz a munkára.
Hogy mi is a munka, azt még nem tudja. De nincs más választása. Ezt kapta az élettől. Kihozza belőle a legjobbat.

Azt mondják, a Tél Katonájának hívják. Azt mondják, veszélyes. Azt mondják, elvesztette az eszét, vagy soha nem is volt neki. Azt mondják, elfogták, és hogy nem ő irányítja a tetteit.
Nem mondják meg Nataliának, természetesen. De ezzé a tökéletes kémmé csiszolták őt, úgyhogy használja ezeket a képességeket, amikor úgy gondolja, az az ő javát szolgálja.
Azt is mondják, hogy a Tél Katonáját meg kell ölni. Mivel mondták azokat a dolgokat, hogy nem felelős a tetteiért, Natalia úgy gondolja, hogy életben kéne maradnia. De soha nem kérdezik meg a véleményét, amikor elküldik őt megölni valakit. Szóval Natalia öl, anélkül, hogy tudna bármit is az áldozatairól.

Meg kell ölnie a Tél Katonáját; ő lesz az új arctalan hulla a szekrényében. Így döntöttek.
Nem kellene, hogy tudjon róla bármit is azon kívül, hogy ő egy rosszfiú, aki lövöldöz mindenre, ami mozog. És mindig befejezi, amit elkezdett.
„Nem jó. Jobb halottan.”
Tudja, hogy azt kell tennie, amit parancsolnak neki. De, másrészről, tudja, hogy ez nem az igazi önmaga. Csak valami, amit csináltak belőle.
Mindig megígéri magának, hogy nem fog kihallgatni ilyen dolgokat. De aztán mindig megteszi.
De nem kérdez, és nem beszél. Már csinált ilyet. Profi. A beszéd nem az ő munkája.

Megy, és megpróbálja megölni. Úgy látszik, [a Tél Katonája] felkészült. Úgy látszik, rendes pasi. Tudja, hogy nem kéne megölnie. Szóval nem próbálkozik tovább. Inkább beszél.


*

Зимний Солдат, a Tél Katonája.

Azért van itt, hogy öljön, csak azt, amikor és ahol parancsolják neki. Tilos a szabályokkal szembe mennie; tudja, mit kap akkor. Tilos visszahátrálnia a küldetésekből; tudja, mit kap akkor. Kötelessége szót fogadni, mindig és örökké; tudja, akkor nem kap semmit.
Jobb, amikor szót fogad.
Azt is tudja, hogy kötelessége elmondani nekik mindent, ami történik. Ezért mondja el nekik, hogy ismerte a férfit, akivel találkozott a küldetésen.
„De ismertem őt,” ragaszkodik hozzá. Tudniuk kell. Kötelessége.
Azt kapja, amit általában. Alig emlékszik valamire utána.

„Veled vagyok a végsőkig.”
Ő - Steve, ahogy mondta - Buckynak hívta őt.
Mintha csiklandozna az agya. Mintha fel akarnának jönni az emlékek, de nem igazán tudná előhívni őket. Valószínűleg erről volt szó.
Próbálkozik.
Nem mondja el nekik.
Tudja… gondolja, hogy amit csinálnak, az nem jó. El akar szabadulni.

Azért van itt, hogy öljön, csak azt, amikor és ahol parancsolják neki. Tilos a szabályokkal szembe mennie; tudja, mit kap akkor. Tilos visszahátrálnia a küldetésekből; tudja, mit kap akkor. Kötelessége szót fogadni, mindig és örökké; tudja, akkor nem kap semmit.
Jobb, amikor szót fogad.
Kötelessége elmondania nekik mindent.
Újra megcsinálták azt a dolgot az agyával.
Még nem tapasztalta ezt. Emlékszik. Nem sokra, de emlékszik a „veled vagyok a végsőkig” mondatra, és arra is, hogy valahogy máshogy hívta őt…
Keresi ezt a férfit, mindenhol, ahol csak tudja.
Megtalálja a férfit. Buckynak hívja őt.
Aztán ők is megcsinálják azt a dolgot az agyával. De ezután többre emlékszik.
Steve - tudja a nevét! - azt mondogatja neki, hogy rendbe fog jönni. Megoldják, együtt. Bucky csak figyeljen a gyógyulására.

*

- Bocsi, hogy így kell megtudnod - mondja Natasha -, de itt nem árulnak teát, Mr. Anglia.
- Nem is szeretem a teát annyira - állítja Steve. - Csak kérdeztem.
- De milyen hely az, ahol nem árulnak teát? - mutat rá Clint.
- Köszönöm! Látod?
- Igen, a tea elég népszerű - tette hozzá Bruce, csak hogy hozzátehessen valamit.
- De ez egy kávézó - mondta Tony. - Itt kávét kapsz és kis sütiket. Nyilvánvaló. Vagy a te idődben még máshogy volt, papa?
- Valójában, a kávéházak gyakran… - kezdte Steve.
- Jó, jó - állította le Natasha. - Még nem jött el az ideje az esti mesének.
- Ó, sajnálom, zavar téged, hogy hosszabb ideig éltem, mint te, de még mindig ugyanolyan jól nézek ki?
- Miért zavarna? Mert nő vagyok, ezért csak a külsőm érdekelhet?
- Nem így értettem, és ezt jól tudod.
- Oké, ennek a beszélgetésnek nem ilyen irányba kéne haladnia - mondta Clint gyorsan, mielőtt Natasha válaszolhatott volna.
- Megváltoztathatnánk a témát?
- Egész jó az eszpresszóm, kér belőle valaki? - ajánlotta Tony.
Mindannyian egy bokszban ültek. Nat és Clint egymás mellett, ahogy Steve és Bucky is. Tony szélen ült, Pepperre várva, aki bármelyik pillanatban felbukkanhatott. (El kellett intéznie némi papírmunkát, mondta a telefonban.)
Lágyan cseverésztek, és Bucky közelebb búlt Steve-hez a sarokban. A fejét a párja vállára hajtotta. Steve megpuszilta Bucky feje búbját, és átkarolta.
Kellett egy kis idő, míg Bucky helyre jött. Még mindig van némi gyógyulnivalója, igen, de már sokkal jobban van. Ami a legfontosabb, újra visszatalált Steve-hez, lettek barátai, és kezdi visszakapni az igazságérzetét. Ez egy jó nagy fejlődés.
Natashának egy picit könnyebb volt. Talán nem mosták ki az agyát, de elég nehéz megszabadulni egy olyan megszokástól, amit már kisgyermekkorod óta tanítanak neked. De megcsinálta; hozott egy döntést, és kitartott mellette.
Még mindig kitart mellette.
Bucky visszanyerte az életét és a szerelmét.
Natashának vannak barátai és megbecsülik őt.
Jól voltak végre. Sőt, boldogak.
Egy érzés, amiről Natasha soha nem álmodhatott. Egy érzés, amit Bucky már rég elfeledett.

Natasha Clint kezét fogja, és Buckyra mosolyog.

Bucky megpuszilja Steve nyakát, és Natashára mosolyog.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Gondolatok? Kritikák? Kérdések?
Kíváncsi vagyok a véleményedre! Ha szeretnéd megosztani, ne habozz. °˖✧◝(⁰▿⁰)◜✧˖°