Juj, egy díj *o*

Nem voltam itt karácsonykor, utólag pedig nem kívánunk, úgyhogy csak remélem, hogy mindenkinek nagyszerű volt a karácsonya, tudjátok, meghittség, boldogság, ajándékok…
Szóval most „csak” boldog koccintást és szerencsés új évet kívánok mindenkinek!
(És nincs aggódás, hamarosan jön egy új rész.)
S most csapjunk is bele a lecsóba! (Bár ez a mondás erősen elgondolkoztat; miért akarna bárki is belecsapni a lecsóba?)
Kaptam egy díjat. Wow.
Szeretném nagyon szépen megköszönni (még egyszer) RockH-nak ezt a nagyszerű meglepetést (köszönöm), aki a Story Time írója.
 

1. Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad, és linkeld be a blogját!

2. Válaszolj öt kérdésre, ami a díjhoz jár!
3. Olvasd el az első öt fejezetet, illetve az utolsó fejezetet annak a blogján, akitől a díjat kaptad!
4. Mondj véleményt a blogról!
5. Írd le, kiknek ajánlod a blogot!
6. Küldd tovább a díjat 5 embernek, de figyelj arra, hogy egy blogger/bloggerina csak egyszer kaphatja meg!

     I. Megvolt. Szívből, és őszintén.
   II. A kérdésmegválaszolásban nem vagyok annyira toppon – mert általában nagyon hosszúra sikerülnek a válaszok –, de remélem, megfelel:

         1. Miről szólt az első írásod/történeted/novellád, és mikor írtad?

Sajnos már nem emlékszem mindre, és nem tudom, melyik volt az első, de van egy, ami rémlik. Kézzel írtam (el is fáradt utána a kezem), egy A4-es spirálfüzetbe, ami akkor a történeteim raktározására szolgált. Az „akkor” körülbelül 8-9 éves koromra utal. (Igen, azóta érdekel az írás, és igen, körülbelül azóta írok ilyen-olyan rendszerességgel.) A történet egy lóról szólt, mivel akkoriban nagy ló-rajongó voltam, ahogy valaki lovagol rajta és szaladgálnak a réten, miközben a lovas énekel („vágtatok, vágtatok, lóháton vágtatok”, erre emlékszem), aztán találkoznak mindenféle erdei állatokkal, akikkel a ló beszélget… Hát igen. Nem volt sok értelme. És valószínűleg ha visszaolvasnám, először nagyon elsírnám magam szégyenemben, aztán büszkén kihúznám magam, mert hé, idáig fejlődtem azóta.

2. Milyen érzések töltöttek el, mikor megírtad és közzétetted az első fejezetet/bejegyzést a blogodon?

Most nem tudom, melyikről írjak… a legeslegelső bejegyzésről, amit megírtam és közzétettem, vagy az ide feltett elsőről? Legyen mindkettő! *story time* Az első blogom nem blogger.com-os volt, hanem blogger.hu-s, ami nem kifejezetten tetszett, de csak azt találtam – és így utólag visszanézve jó is, hogy egy kicsit amatőrebb oldallal kezdtem. Az biztos, hogy nagyon izgatott voltam, mikor kitettem az első bejegyzést (egy idézetet, mert idézetes blog volt), mert „jaj, most mi fog történni, hány követőm lesz, kinek fog tetszeni, kinek nem fog tetszeni, miért fog tetszeni, miért nem fog tetszeni…” Vártam és vártam, másnap lett, és felébredtem, még mindig vártam és naponta tízszer vagy többször is rápillantottam a blogra, de nem történt semmi. Amikor erre a blogra posztoltam először, szintén nagyon izgatott voltam, méghozzá ugyanazokból az okokból kifolyólag, valamint – már egy kicsit tapasztaltabb bloggerinaként – amiatt is, hogy vajon hány olvasót és kommentet fog vonzani ez a témakör. Ennyi. :)

3. Ki írta az első kommentet a blogodhoz, és mi volt az? Mire gondoltál, mikor elolvastad?

Nem kaptam még kommentet erre a blogra, de tűkön ülve várom. (Nem szó szerint ülök tűkön… nehogy zsarolva érezzétek magatokat :D)

4. Mi ihlette a történetedet? Honnan jött a blogod alapötlete?

Az alapötlet onnan jött, hogy egyre jobban rátaláltam a homoszexualitásra (Destiel, Sterek, egyéb shipjeim…), és gondoltam, miért ne indítsunk erről blogot? Aztán úgy döntöttem, hogy – mivel a leszbikusok közelebb állnak hozzám, mint a melegek –, szóljon erről a blog. Teljesen egyedi lenne, hiszen úgysem botlik bele az ember leszbikus sztorikba minden nap (vajon miért nem?), úgyhogy hajrá, gyerünk. És mivel azt is éreztem, hogy az nem fog menni, hogy egy teljes történetet végigvigyek (próbálkoztam már, és eddig még mindig elbuktam – talán nincs elég kitartás bennem?), gondoltam, akkor talán kevésbé unok meg egy-egy történetet, ha több történetet írok egyszerre. Eddig beválik; remélem, így is marad…

5. Mit jelent számodra az írás?

Számomra az egyetlen hírnevet jelenti, amit valaha is szeretnék. Azt jelenti, hogy adhatok egy szeletet magamból a világnak. Azt jelenti, hogy talán elfogadóbbá tehetem az embereket. Azt, hogy talán jobb hellyé varázsolhatom a Földet.
Uh, ez mély (?) lett… Nem is olvassa az egész Föld a blogomat :D
Főleg, hogy magyarul van. Gondolkodtam egy angol történeten is. Nem lenne a legjobb a nyelvtan, valószínűleg, de lenne rá érdeklődés?

III. A véleményem RockH blogjáról:

*Story time megint. Mármint ez is a címe a blognak. De hadd meséljek egy icipicit.* Amikor új feliratkozót látok a blogomon, mindig belekukkantok az övébe. Mert miért ne? Talán az lesz a következő kedvencem. RockH blogja zseniális, tényleg. Csak ajánlani tudom azoknak, akiknek ez műfaja – sajnos nekem nem az. Elolvastam mind a négy fejezetet, ha már erre kértek, és többször is lenyűgözött, ahogy a kedves bloggerina fogalmaz (csodálatos), többször is felhúztam a szemöldököm egy-egy hiba láttán, de összességében magával ragadó a sztori, ha valakit érdekel a témakör. Így tovább! 

IV. Az 5 jelöltem:

       Raistlin {b l o o d y r o m a n t i c}
       Nienor Winchester Supernatural Fanfictions
       Fujimi With You (befejezett)
       Samantha Row Nyugodj békében, Quinn!
       Jamie Rose Burakku Hachidori