my monsters are in my heart, not in my head

credit: golikethat

Thor és Loki kapcsolata bonyolult.

Thor és Loki sem érti.
Thor fenn akarja tartani a látszatot.
A „normális” látszatát.
Egy ideig sikerül is...

{ itt az előző rész }

Thorki, modern AU, a Thunder and Mischief regény második része. Rövidke, szomorúságos, veszekedős, erős Loki-permet lengi körbe, de főleg Thor szerepel benne. Mint írtam is Gwennek az előző rész komment szekciójában, elkezdtem írni. És még ma kész lettem vele. No nem azért, mert nagy hirtelen hűdesokat írtam, inkább az játszott közre, hogy találtam egy tökéletes fejezetzáró mondatot, és onnan már nem volt szívem továbbírni, *nehogy elrontsa az egészet.* Szóval itt van épen és egészségesen, és ÍGÉREM, hamar jön a következő. Tényleg. Próbálkozok majd.

- Azt mondtam, tégy, amit akarsz.

- De látom, hogy dühös vagy.

- Már hogy ne lennék! Attól még nincs beleszólásom.

- Muszáj, Loki. Legalább úgy kell tennem, mintha lenne valamiféle szerelmi életem. Ez nagyon fontos Fandral számára, sőt, ahogy elnézem, az egész baráti társaságunknak.

- Mondtam már. Nem vagyunk együtt.

- Testvér…

- Ne hívj így!

Loki most néz Thorra először azóta, hogy az bejelentette a randevút. Szemei veszélyesen szikráznak, puszta düh üvölt belőlük, némi bosszú, és valami meghatározhatatlan, de egészen szörnyű. Thor életében először fél Lokitól.

- Te is tudod, hogy nem vagyok a testvéred, Thor - szól vészjóslóan, lassan. - Nem voltam és soha többé nem leszek már.

- Minek nevezzelek hát?

- Nevezz a nevemen, vagy más nevén, nevezz egy darab szarnak, rossz embernek. Nevezz valakinek, nevezz bárkinek, nevezz mindenkinek… Tudod mit? Nevezz senkinek.

Loki bevonult a szobájába, mint a haragos forgószél, s Thor napokig nem látta utána.

Tudta viszont, hogy nem lenne jó kopogni az ajtón, vagy könyörögni, hogy jöjjön ki, hogy beszéljék meg - ilyet vele nem lehet, őt hagyni kell dühöngeni, aztán lenyugszik. Thor tudta, hogy Loki nem beszél a problémáiról. Ő inkább a „szőnyeg alá söpröm, és akkor elmúlik” típus.

Hetek teltek el.

Thor nem látta Lokit.

Jane-t annál többször. Három randin voltak. Megtudta, hogy a lány valamilyen fizikus akar lenni, és az egyetem mellett dolgozik a bárban, „kell a pénz” címszóval. Aranyos, bár kissé szeleburdi, és valamiért nagyon zavarban van Thor jelenlétében. Habár ezt szintén aranyosnak tartotta, sajnos ő nem ezt kereste. Thor jobban szerette, ha határozott kezekben van, határozott emberekkel, mint ő maga.

Thor nem érzett többet Jane irányában, mint amit mondjuk Sif vagy Fandral iránt érez - egyszer talán majd jó barát lesz belőle -, de hagyta magát sodródni az árral, csak hogy a barátai megnyugodjanak, míg ő kitartóan aggódott Lokiért és a kapcsolatukért, vagy bármi is volt ez kettejük között.

Álmatlan éjszakáin sokat gondolkozott kettőjükön. Minek is nevezze ezt? Nem testvérek, ebben igaza volt Lokinak, bármennyire is szíven ütötte ez Thort. Nem, ez annál több… Szeretők? Abban sem volt biztos, hogy úgy szeretik egymást, ahogy szeretők szokták. Biztos nem lehet párkapcsolatnak hívni, hiszen senki nem tudott róluk, és még egyetlen normális párokhoz illő beszélgetésük sem volt. Egyéjszakás kaland? Több éjszaka volt az… Alkalmi partnerek? Ez úgy hangzik, mintha nem szeretnék egymást, mintha csak szex lenne. Thor biztos volt benne, hogy valamilyen módon szeretik egymást.

Végül Thor, sokéjnyi őrlődés után kiegyezett magával abban, hogy nem tud kiegyezni semmiben. Egyik név sem nyerte el tetszését - és amúgy is, miért kell nevet találnia ennek, ami folyik köztük? Nem lehetne ez továbbra is csak ez, háborítatlanul?

Nem, ismerte el Thor, nem lehet. Ő maga lökte le, törte szét és taposta agyon ezt az idilli képet, méghozzá azzal, hogy belevonszolta Jane-t az ügybe.

Aztán Thor rájött, hogy ez nem teljesen az ő hibája. Ha nincs Jane, lett volna más, Fandral nem állt volna le, míg nem talált neki egy „megfelelő lányt,” vagy Loki szerzett volna valakit, egy másik fiút, egy lányt, ki tudja - nem tarthatták volna fent ezt a dolgot örökké, gyanússá vált volna.

És testvérek.

Soha senkinek nem mondhatták volna el.

Soha senkinek nem mondhatják el.

Legalábbis nem itt, ahol ismerik őket.

És akkor Thornak támadt egy ötlete.

- Loki!

Az ökleivel veri a szoba ajtaját.

- Loki, gyere ki! Eszembe jutott valami. Új életet kezdhetünk…

Thor lenyomja a kilincset. Arra számított, hogy be lesz kulcsolva az ajtó, ilyenkor mindig úgy van, de az könnyedén kinyílik, beljebb engedve Thort.

A szobában szokatlan rend honol, Loki véletlenszerű ruhakupac-bombái eltűntek, és az egész valahogy búsan magányosnak és üresnek hat.

És ami a legfontosabb: Loki nincs ott.

Thor megérti, és hihetetlen szomorúság tör rá.

Loki elment.

Loki itt hagyta őt.

{ a következőt követelem! }