Bárhová mész, én követlek 1.

   

Athelstan/Ragnar/Lagertha, Vikingek AU
Light fluff, cuki családias, akad némi szomorúságos rész, de hát no
Trigger warning: Rollo egy seggarc, meg hát, gondolom, Ragnar is tud nyers lenni. meg szex

Történetünkben Ragnar egy travel vlogger, aki meghívást kap Angliába.

Egy csapat lány idézi elő az Athelstannal való találkozását.

Szóval van némi magyarázkodnivalóm.

Először is, ez a történet angol nyelven íródott, szóval ez egy fordítás.

Másodszor, nem véletlenül nem magyarul íródott eredetileg, és sokáig vacilláltam, hogy lefordítsam-e egyáltalán, de aztán arra jutottam, hogy no, megoldom. Ugyanis ez az első történetem, amiben konkrétan megjelenik szexjelenet. Ehhez a pároshoz/hármashoz fontosnak tartottam beletenni - láthatóan nem szoktam ezt az elemet használni, szerintem igényesebb csak akkor elővenni, ha tényleg hozzátesz a történet alakulásához. Nem mondom, hogy itt zseniálisan használtam ezt az eszközt, de azt hiszem, érthető, miért akartam ide belevenni.

Viszont a problémám az, hogy ebben az egy kivételes esetben az angol nyelvet preferálom, lévén, hogy angolul valahogy még a legalpáribb szavakat is nagyszerűen lehet használni, magyarul meg egyszerűen csak kínosan hangzik. Szerintem.

No mindegy, megkísérelem megoldani, hogy okés legyen. (Szurkoljatok.) Jó szórakozást!

{1.}

Vihar van aznap, amikor hazaindul Dániából. Rábeszélt egy öregúrt, hogy elszállítsa őt a hajóján, amely most a háborgó tenger kihívásain kísérelte meg átdülöngélni magát. Sós vízzel vegyült erős szél pofozza az arcát, ahogy kihajol a hajókorláton, hogy belélegezze a tiszta levegőt.

A nagyszakállú kapitány összehúzott szemmel rásandít, és átkiabál a hullámok robaján: ‒ Elkapsz valami tüdőbajt így!

A kezeit bevágja a vékony kabátja zsebébe, és, visszanézve a férfira egy játékos vigyorral, megvonja a vállát. ‒ Hozzászoktam. Én is a környékről való vagyok.

Az Északi-tengeren tett embert próbáló hajóút és egy, az E39-es autópályán tett, még inkább embert próbáló autóút után (ami csupán azért volt olyan embert próbáló, mert nem tudott elérni senki mást a volt barátnőjén kívül, hogy érte jöjjön, így hát ez a kis kocsikázás sok-sok civakodással járt), szóval amikor hazaért mindezen megpróbáltatások után, egyből álomba szenderül. Még csak el sem jut az ágyig, amitől a barátnője nem lenne túl boldog, ha ott lenne.

Az első dolog, amit érzékel másnap magához térve, az az, hogy valaki bökdösi. Még mindig csukott szemmel kuncog, és, feltételezvén, hogy a bosszús barátnője az, magához húzza.

Kivéve, hogy most egy férfi nevetése csapja meg a fülét, érzi az ellenállását és rugdolódását. Nem igazán érdekli, mindenesetre, és közelebb szorítja magához.

‒ Engedj már, nem Lagertha vagyok ‒ mondja a férfi, ahogy végre kiszabadítja magát. ‒ Felkelni.

Csukott szemmel felmordul, és átgördül a másik oldalára.

‒ Ragnar, felkelni, vagy rosszabbat teszek, mint a böködés.

Egy sóhajtás kíséretében valahogy ülő pozícióba kényszeríti magát. Megdörgöli a szemét, és Flokit látja maga előtt, éppen ahogy sejtette.

‒ Neked is jó reggelt ‒ vicsorít rá gúnyosan. ‒ Mi ez a sietség?

‒ Ó, nem is tudom… Talán a tény, hogy annyi ideje ülök itt, hogy végighallgattam ennek az átkozott izének a folytonos pittyogását. ‒ Floki belelóbálja az arcába a telefonját.

Ragnar megragadja tőle. Számtalan értesítése van, mint mindig, de Floki megnyitotta az Instagram üzeneteit, ahol egy új díszeleg valamiféle cégtől. Egy gyors átfutás után konstatálja, hogy ez egy felkérés a tőlük, hogy látogasson el Angliába.

Visszavezeti a pillantását Flokira, aki látható izgatottsággal figyeli őt.

‒ Én is jöhetek?

‒ Nem tudom, jöhetsz? És mióta tudod a jelszavamat?

Összegyűjt némi energiát, hogy talpra álljon, és kisétál a konyhába. Floki követi.

‒ Hehe, valójában nem olyan bonyi. Björn szülinapja, komolyan? Nem nehéz kitalálni, ki a kedvenc fiad…

‒ Nincs kedvencem ‒ állítja, miközben megragadja a kenyeret és egy kést. ‒ De azért ő az elsőszülött.

‒ Magyarán ő a kedvenced.

‒ Ó, fogd be, Floki.

A férfi kuncog, ahogy Ragnar felé lendíti a kést jónéhány morzsa társaságában.

‒ Ezt te fogod feltakarítani, ugye?

Ragnar megpördül. Az ajtóban egy nagyon szép (mint mindig) és nagyon fenyegető (mint mindig) Lagerthát pillant meg. Széles vigyort vesz fel.

‒ Hát persze, szerelmem ‒ mondja, és közelebb vonul hozzá. Egyik karját a vékony dereka köré dobva csókot nyom a nő szájára. Visszatérvén a szendvicskészítéshez, megkérdezi: ‒ Hol jártál? A telefonod ki volt kapcsolva, és Aslaugot kellett megkérnem, hogy hozzon haza a kikötőből. ‒ Majdnem tesz utána egy irritált “uhh” hangot, de hősiesen ellenáll a késztetésnek, és kiegyezik magával csupán egy szemforgatásban.

‒ Astridnál voltam.

‒ Uuu. Jól szórakoztatok? ‒ kérdezi Ragnar egy játékos szemöldökrángatással.

‒ Aha. És te?

‒ Határozottan nem Aslauggal ‒ mondja, miközben felhoppan a konyhapultra, hogy megegye a szendvicsét. ‒ Csak nyafogni meg panaszkodni tud ez meg az miatt.

Floki, láthatóan unatkozva, nekiáll magának is szendvicset készíteni, közben pedig hozzáteszi: ‒ Mind ismerjük őt, és mind értetlenül állunk azelőtt, hogy miért voltál valaha is vele.

‒ Úgy értettem, Dániában ‒ pontosít Lagertha, elejét véve az Aslaug-témának.

‒ Megnézheted a videómat miután megszerkesztettem és feltöltöttem. Ne felejts el rányomni a feliratkozás gombra! ‒ viccel Ragnar. ‒ De ja, jó volt.

‒ Mi újság a nőkkel? ‒ dobja be a kérdést Floki egy incselkedő vigyorral.

‒ Kérdezd meg tőlük te magad.

‒ Nem próbáltál egyet sem?

Lagertha köhint.

Floki rábámul azokkal a nagy szemekkel, ami gyakran elriasztott másokat, de a barátait soha. ‒ Mi van? ‒ Segítségkérően Ragnarra pillant. ‒ Ez szexista volt?

Ragnar lágyan elmosolyodik és megrázza a fejét. ‒ Eggyel feküdtem le. Nem kérdeztem, de szerintem semmi újsága nem volt.

‒ Ó, komolyan már, nem vagy vicces ezekkel a kis szójátékaiddal ‒ mondja Floki a szokásos, heves gesztikulálása kíséretében, és a szájába töm némi szendvicset. Aztán izgatottan Lagerthára néz. ‒ Tudtad, hogy Ragnar megy Angliába?

‒ Tényleg? Mikor?

‒ Nem tudhatja ‒ forgatja meg a szemét Ragnar. ‒ Én is csak nagyjából öt perce tudtam meg.

‒ Ne becsüld alá őt. Tud mindent ‒ suttogja Floki drámaian.

Ragnar végignézi, ahogy Lagertha elmosolyodik a bajsza alatt, aztán felel az eredeti kérdésre. ‒ Nem tudom, mikor, beszélek a céggel hamarosan, de ja, úgy néz ki, megint elmegyek. Rendben van?

‒ Persze, ez a munkád ‒ mondja Lagertha. ‒ Én tudok magamról gondoskodni, a fiúk már mind felnőttek… rendben van, persze. Nézd, most rohannom kell, néhányunknak nincs olyan egyszerű munkája, mint egyeseknek ‒ mosolyog incselkedve. ‒ A lányról majd ma este mesélsz, jó?

‒ Természetesen ‒ mondja Ragnar, ahogy megpuszilja a barátnőjét mielőtt az eltűnhetne az ajtó mögött.

Floki várakozóan tekint rá. ‒ De nekem mesélsz róla most, ugye?

Miután újfent bepakolt, kitrappol az autóhoz, nagy lábnyomokat hagyva maga után a hóban. Az otthont jelölik: itt járt, és visszajön ide.

Ez az út kevésbé volt embert próbáló, lévén, hogy Lagertha ült a vezető ülésben; sőt, mikor megérkeztek a reptérre, rögtön egy gyors menet közepén találták magukat a mosdóban. Mielőtt a felsorakozott volna a check-inhez, a búcsúcsókot egy kicsit kevésbé gátlástalan módon végezték el, és most itt van, bámul ki a kicsi ablakon a fejét a repülő falának hajtva és azon agyalva, milyen stratégiát kövessen majd, amikor találkozik az illetékesekkel az utazásáért fizető cégtől.

A repülő még mindig a talajon van, és mert Ragnar az a fajta ember, aki csak a legutolsó pillanatban kapcsolja ki a telefonját, előhúzza a zsebéből, hogy lecsekkolja a cég oldalát. Csak arra emlékszik, hogy a név Saxonate, favágó stílusú ruhákat promotálnak (talán készítenek is?), és olyan eszközöket, mint fűrészek és balták, és, ahogy írták az üzenetben, úgy gondolják, Ragnar kinézete tökéletes, hogy a modellük legyen, amivel ő természetesen nem tud nem egyetérteni ‒ valóban megvan ez a fajta kinézete.

Mielőtt azonban megnyithatná az oldalukat, ellepik az értesítések. Homlokráncolva végigpörgeti őket. Számos tweet olyasmiket ír, mint:

@RagnarLothbrok Angliába jön, srácok!!! Tudjátok ez mit jelent?

És nem, ő nem tudja, ez mit jelent. Aztán rábukkan jónéhány fiatal lány kiírásaira, és ahogy elolvas párat, gyakorlatilag hallja őket izgatottan sikoltozni meg minden.

@RagnarLothbrok és @AthelstanArt tökre csinálnotok kéne egy vidit együtt!

El tudjátok képzelni milyen édes lenne együtt @RagnarLothbrok és @AthelstanArt???

Oké ezt figyu: @AthelstanArt arca amikor meglátja @RagnarLothbrok kék szemeit…

‒ Most pedig a teljes figyelmüket szeretnénk kérni ‒ kezdi egy puha női hang ‒, hogy a légiutas kísérők bemutathassák önöknek a repülőgép biztonsági jellemzőit.

Ragnar fel sem néz; már annyiszor hallotta és látta ezt a kis bemutatót, hogy valószínűleg ő maga is elő tudná adni. Helyette inkább megnéz még néhány értesítést és posztokat, amikben fiatal lányok éppen aktívan megbolondulnak a tényen, hogy ő Angliába tart, és potenciálisan találkozik ezzel az Athelstannal.

Egy Instagram posztban rákattint a megjelölt névre. Az oldal tömve van professzionálisan fotózott… színekkel. És Ragnar szart se tud a művészetről, de azt észreveszi, hogy ez valami vallásos, és úgy tűnik, mintha valami személyeset mutatna meg a közönségnek. Ragnar rányom egy fotóra és megszemléli, habár nem sokat ért meg belőle, szóval lejjebb görget, és még lejjebb, és még lejjebb, és egyik képben sem tud értelmet nyerni, de legalább abban sikerrel jár, hogy rájöjjön: egy férfiról van szó, és hogy egyetlen képet sem posztolt önmagáról. Viszont egy valami megragadja a figyelmét: ismerős szavak egy régebbi festmény alatt, ami eltér az összes többitől; valahogy ez durvább. A leírásban ez olvasható:

“Og du, barn, skal kallast profet for Den høgste, for du skal gå fram føre Herren og rydda hans vegar og læra folket hans å kjenna frelsa når deira synder blir tilgjevne, for vår Gud er rik på miskunn. Slik skal lyset frå det høge gjesta oss som ein soloppgang og skina for dei som bur i mørker og dødens skugge, og styra våre føter inn på fredens veg.”

“Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait, hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére, bűneik bocsánata által, Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból; hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára.”

(Lukács 1:76-80)

És egy mosoly terül szét Ragnar arcán.

‒ …bizonyosodjon meg afelől, hogy a széke háttámlája és az ön előtt lévő asztal egyenes, felhajtott állapotban van ‒ szól a lágy női hang, ahogy néhány fény felvillan az utasok előtt ‒, és hogy az öve megfelelően be van csatolva. Valamint kérjük, hogy az elektronikus eszközeiket tartsák kikapcsolva vagy repülő üzemmódban addig, amíg ellenkező bejelentést nem teszünk landolás után. Köszönjük szépen.

Ragnar sóhajt, kikapcsolja a telefonját, és visszahajol az előző pozíciójába, hogy folytathassa az ablakon kibámulást. Nem tervez mozdulni a landolásig. Rövid út ez.

{ köviii }